Őszi versek az oviból

Fésűs Éva: Sündisznócska

Tegnap korán esteledett,
Sündisznócska ágyat vetett,
Ágyat vetett az avarba,
Kicsinyeit betakarta,
Fújhat a szél szakadatlan,
Melenget a puha paplan,
Jó meleg a földi fészek,
Aludjatok kis tüskések.



Hát a kis sün hol lakik?
Falevél alatt.
De sötét a lakása,
Sosem éri nap.
Hogyha álmos, lefekszik,
van jó moha ágya, álmos kis feje alatt,
falevél a párna.


glitter-graphics.com

glitter-graphics.com


Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bácsi!
Hogyha rácsapsz a dió héjra,
kinyílik a csontkapuja,
és cammogva előmászik,
vén dióbél bácsi,t
csak a szádat tátsd ki! ÁÁÁÁÁÁÁ


glitter-graphics.com

Tabay Endre: Ősz anyó

Kontyos kendős ősz anyó,
söpröget a kertben,vörös.arany falevé, ripeg-ropog, zörren.
Reggel este ruhát mos,
csupa gőz az erdő,
mosókonyha a világ,a völgy a mosóteknő.


glitter-graphics.com

Nyárzáró vihar

Jól végig söpört ez a forgatag az országon, nálunk is volt minden. Az egész város tele van lezuhant faágakkal, sőt gyökerestől kitépett fákkal, a földet beterítették a lehullott falevelek.
Nem is aludtam sokat éjjel...állandó tűzoltó riasztások miatt, harsányan száguldottak a kocsik.
De meg kell hagyni olyan friss levegő van kint, a nagy meleg után felüdülés:-)
Megérkezett az ősz!


glitter-graphics.com

Dísztök

Az első őszi dekorációm meg is érkezett, kaptam egy nagy kosárral, és gyönyörűek!!!:-)Már csak egy csokor száraz virág hiányzik mellőle.
Elméletileg decemberig pompázik..aztán majd meg látjuk meddig bírja itt nálam.

Ősz 2009

Jövő héten kezdődik az ovi....A bácsi lent már nem csak hobbiból söpröget, most már van is mit, egyre több falevél hullik alá a földre, egyre több váltja át a színét. Pár napja nekem is őszi hangulatom van, lehet csak a megszokott meleg már unalmas, lehet csak az miatt, hogy emlékezetembe idézve szinte érzem az ősz "szagát", füst, kissé csípősebb reggelek, és esték....a szoba mécsesekkel megvilágított bensőségessége, mindezekre vágyni kezdtem....és itt is lesz már!

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. �

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

(Petőfi Sándor)