Viaskodás önmagammal

Az eszemmel tudom, hogy jobb a távol, külön élés egymástól, ha együtt nem megy békésen. De gyakorlatban annyira nehéz ezen az úton lépni, mert a megszokás, a kötődés ott van.
Nagyon régóta húzom halasztom, nyűglődöm, de most ért meg a vég...

Denevér a házban

Képzeljétek, tegnap este arra lettünk figyelmesek, hogy a folyosón a bátyám Béci macskája ami egyébként tündéri perzsa cica, kerget valami madarat. Na mondom bejött egy kismadár, valahogy ki kellene kergetni.
Mikor közelebbről megnéztem, tényleg madár féleség, de nem kis veréb, amire én gondoltam, hanem szerintem nagyon kis rusnya fejű valami. Hanyatt homlok rohantam a szobámba, égő, de félek az ilyen nem beazonosítható valamiktől...
A hős bátyám kimerészkedett, miközben a szegény rémült kis szörny az egyik kilincsen lóbálta magát lefelé, és megállapította, hogy az bizony denevér (Bőregér:))
Sötét volt már javában,valahogy bekószált a szerencsétlen a nyitott ablakon. Bátyám kinyitotta az ablakot neki, hogy kitaláljon, aztán eltűnt..., mire mi kinéztünk, hogy mi van vele...mindenkinek a fantáziájára bízom hova lett...de aztán a társaság tagjai nem sokat aludtak éjszaka:-)

Tovább

megyünk holnap Németországba, hétfőtől indulnak újra a hétköznapok. Izgalmas lesz, vasárnap éjjel érek haza, és reggel hatra meló...:(
Most így le sem tudom képzelni, hogy veszem rá magam kétheti pihi után a koránkelésre! De nem is filózom ezen, inkább Carpe diem:-)

Stájer ország

Nem hiába nevezik Ausztria zöld szívének...Boldog vagyok, hogy láthatom ezt a csodálatos tájat, amit ezidáig csak, filmekben láttam!
Olyan csodálatosan szép, hangulatos kis falvakban jártam, ami olyan mint egy meseország, tele gyönyörű, színes, illatos virágokkal, a falvak kis templomával, amely minden negyed, félkor és egészkor figyelmeztetően csilingel. A zöld hegyvonulatokon elterülő házacskák, amelyek takarosak, muskátlival díszítettek, gyakran olyan érzésem van mintha álmodnék....Az osztrák falusi idill: Sehol egy aprócska szemét, ez a tisztaság, ez a rendezettség annyira jó a szememnek,hát még a lelkemnek, az emberek barátságossága, Krüss Got-al köszönnek, és mosolyognak.
Tegnap megnéztünk egy kis kápolnát két falucska között, hozzáteszem, hogy itt is a fű levágva, rendezett környezet van. Visszatérve a kápolnára elámultam. Kívül belül gyönyörű képekkel ábrázolva, a vallási motívumok egybe szőve a népi motívumokkal....a kápolna mögött csobogó patak...Rám tört a vágy, hogy én is ezt akarom, ilyen helyen, ilyen környezetben lakni...Itt joggal hihetem, hogy az emberek boldogok, aktív munkáskezű emberek, akik rendben tartják a környezetüket, és így az életüket. Hát álmodozom...

De nagyon

meg kellene tanulni németül!!!
Kár, hogy olyan lusta vagyok, és nehezen kezdek neki az elgondolásaimnak. Most, hogy itt mindenki németül beszél ugye, még álmomban is a német hangzások cikáznak, és tetszik, hogy megmaradnak szavak kifejezések!
Mindig megyünk mindenfelé, ebédelni, vacsorázni...kellemetlen tátott szájjal ülni, és várni a fordítást, ami vagy jön, vagy nem...
Ilyenkor mindig elhatározom, hogy na majd most...aztán pár napig rajta vagyok az ügyön, aztán feledésbe merül, ez olyan mint a fogyókúra...:-)))
Úgy szeretnék ezen a rossz tulajdonságomon változtatni! Kitartásnál biztos nem álltam sorba, amikor osztogatták!

Shön Sonne jedermann!!! (szép napot mindenkinek)

Magyar autóbusz

Szerencsésen megérkeztünk Stájer országba!
Az utazás nem volt éppen kellemes. Úgy kezdődött, hogy ugyebár Szombathelyig autóbusszal mentünk, negyven fokos meleg, nyolc óra út, az ember elvárná, hogy légkondi legyen, ha már egy helyben kell ülni ennyi időt, kényelmetlen, kemény székeken!
De sajnos csak álmodozhattunk a légkondiról, mindeniről csak úgy szakadt a víz, élmény volt a saját izzadságunkban főni...

A Balcsinál jártunk már, mikor amikor villám, dörgés, és minden ami egy jó kis vihar kelléke beköszöntött...szakadt az eső, a levegő igen csak lehűlt, de mi nem sokat éreztünk belőle, továbbra is szaunáztunk, mert a tetőn lévő kis rés is becsukásraítéltetett, hogy ne essen be az eső!

Hosszú-hosszú zötykölődés után végre megérkeztünk a célhoz, szedegettük ki a csomagokat a csomagtérből. Ez volt az utolsócsepp a pohárban, a táskák átázva....:(
Bennük a ruhákból csorog a víz....
Megérne egy pert, de lehet hogy ez ma Magyarországon természetes...

Végülis az osztrák magyar határt átlépve a táj szépsége feledteti velünk a kellemetlen élményeket....ez a hely gyönyörű!!! :-)))

Nyáááár!!!

Tombol a kánikula, mindenki szabira megy, én is elpályázom...:-)))
Ott is lesz net ahova megyek, a függőségem nem biztos, hogy le tudom küzdeni:-), majd írogatok, ha rám törnek az elvonási tünetek...:-)

Addig is mindenkinek szép nyarat kívánok!!!

Otthon a világ végén

Nekem ez a könyv nagyon tetszett...szokatlan, meglepő, érdekfeszítő... Megint csak a könyv van felül nálam a filmmel szemben...

Egy homoszexuális fiú, egy biszexuális fiú, és egy heteroszexuális lány ossza meg egymással az életét.
Bemásolom a könyv fülszövegét, mert nem akarom elszólni magam a részletekről, ha valaki el akarja olvasni.

A Pulitzer- és Faulkner-díjas nagy amerikai író első regénye magyarul. Történelmi távlatokat átívelő, botrányos és sokkoló remekmű szerelemről és barátságról, homoszexualitásról és családról. Attól fogva, hogy kamaszként találkoznak, Jonathan és Bobby elválaszthatatlanok. Amikor Jonathant New Yorkba szólítja az egyetem és a karrier, Bobby az ő szüleivel marad Clevelandben. Amikor pedig útjára eresztik a "fészekből", Jonathanhoz költözik, aki minden-csak-nem-házasság kapcsolatban él az extravagáns Clare-rel, s kezdetét veszi hármójuk közös "családi" élete... "Szenvedélyesen, mégis szinte fájdalmasan intim... Nagyszerű és jelentős regény." David Leavitt "Cunningham erőteljesen és érzékenyen ábrázolja három szereplőjét... mindazonáltal mindegyikük megőrzi azt a titokzatosságot, amit embernél léleknek, regényben művészetnek neveznek." Los Angeles Times Book Review "A tető üres és fekete volt... Végigheveredett a törülközőn, mintha a tengerparton volnánk. Én is levettem az enyémet, és az övé mellé terítettem. Meztelen testemen végigsimított a Harmadik utca dudákkal és spanyol zenével teli légáramlata... Nem beszéltünk többet arról, amit csináltunk. Helyette munkáról beszélgettünk, meg zenéről és Clare-ről. És beszélgetés közben a jéggel végigsimítottuk a másik hasát, mellét, arcát. Volt benne szex, de nem volt szex közöttünk - nem követtünk el semmiféle aktust. Édesebb, testvériesebb szeretkezés volt ez. Az volt benne, hogy jó érzést akarunk szerezni egymásnak, hogy ilyen mélyen ismerjük egymás tökéletlen testét. Amikor az egyik kocka elolvadt, másikat vettünk ki a tálcáról. Jonathan a megolvadt jéggel lemosta a hátamat, aztán ugyanezt tettem vele. Éreztem, hogy minden születő pillanat új lehetőségeket hoz. Elhasználtuk az összes jégkockát, és beszélgettünk mindenről, ami csak az eszünkbe jutott."

Aláírás

A blogbajok.blogspot.com olvasásával ismét nagy felfedezésre jutottam!
Ezen az oldalon lehet elkészíteni, különböző betűtípust lehet választani, színt...stb.
Lépések: "Signature Id", "Want to use this signature?"majd "Generate HTML code", az így létrejött kódot kell bemásolni a bejegyzés végére, és ott is az aláírás.
Ill. hogy ne kelljen minden bejegyzésnél ezt bemásolni, a blog Html kód szerkesztésénél a data:post.body alá bemásoljuk a kódot! Ez utóbbi nekem nem sikerült, de hátha valaki rájön a nyitjára....

Égő szitu

Hétvégén azt vettem észre, hogy az órám megállt, pontosan három órakor szombaton. Na mondom elemcsere lesz ebből, gyanús volt, mert nem régen esett meg. Szegény kis órácskám mindig (értsd szó szerint) a kezemen van, fürdés, alvás neki nem akadály.
Így érthető megérintett a szünet, annál is inkább, mert megszokásból tíz-húsz percenként ránéztem, ill ránéztem volna ha a kezemen lett volna. Külön említést érdemel a bal csuklóm dekorációja:), szép fehér karkötő szerű csík, jó feltűnően, hogy mindenki lássa...
Ma aztán már az elvonási tüneteim is arra kényszerítettek, hogy ugorjak be az óráshoz, elemcserére.
Elveszi az úr, somolyog egyet sejtelmesen, aztán visszanyomja a kis pöcköt az oldalán (mutató állító), és "Tessék hölgyem" kíséretében a kezembe nyomja.
Hüledeztem a meglepettségtől, hát még jobban a szégyentől, hogy hogy lehetek ennyire "szőke" (pedig nem vagyok)...:-))))

Csomagolás

Nagy feladat áll előttem, két hétre be kell pakolnom...praktikus, viszonylag kevés mennyiséget, ugyanis busszal megyünk egy ideig, cipekedni kell....ajjaj bárcsak már ott lennénk!
Két hét az barátok közt se kevés, főleg ha kiszámolom, hány bugyi, trikó, nadrág, szoknya....kell a több tonnás pipere cuccaimról nem is beszélve, és hát a lábbeli sem utolsó dolog. A fényképezőgépről sem szabad megfeledkezni, elemek, telefontöltő, törölköző....cikázik ide oda az agyam, és mégis biztos lesz olyan amit itthon hagyok.
Na ez eddig még csak az én cókmókom, hol van még a kis tündérkémé, aki a rajz felszerelése nélkül, az alvó társai nélkül ki nem teszi a lábát...
Kezdek izgulni...:-)))

Burek

Ettetek már igazi, isteni burekot? Kedvenc ételeim közé tartozik.Egy földi csoda, sok déli nemzet alapeledele. Délvidéken szoktam enni, pékségben, össze sem hasonlítható az itteni pékek kreálmányaival.

Igazi BUREKOT pl. a Horvátoknál, Vajdaságban, Szerbiában, Macedóniában és Boszniában lehet enni ! Állítólag a volt jugoszláv tagállamokon kívül, saját nemzeti ételnek tartják Bulgáriában, Görögországban, Izraelben és Törökországban is!

A burek tésztája rétestészta jellegű, DE!!! hajszál vékonyra nyújtva (amit csak manuálisan lehet megoldani), és ez teszi a BUREKOT BUREKKÁ! Bármi ami klasszikus rétestészta vastagságú az már nem burek és természetesen nem is olyan finom!

A töltelék alapesetben (az eredeti BUREK-nál) sós-túró vagy darált hús.
A mai kornak megfelelően viszont számos variációja jött létre: sonkás-sajtos; sajtos-gombás; kapros-túrós...




Itt egy recept, ami ízben nagyon hasonlít az eredetihez

Hozzávalók:

50 dkg túró 16 db készen kapható réteslap 2 tojás 2 pohár tejföl 10 dkg reszelt sajt só

Elkészítés: A túrót az egyik tojással, sóval és 6 db öszetördelt réteslappal jól elkeverjük. Kiterítünk két egymásra helyezett réteslapot, egy csíkban rárakjuk a töltelék 1/5 részét, feltekerjük, és kiolajozott tepsibe rakjuk. Ezt még négyszer elkövetjük, addig elfogy a töltelék is, meg a réteslap is, és ha ügyesek vagyunk, tele lett a tepsi. Most a 2 pohár tejfölt összekeverjük a másik tojással, kevés sóval, és elkenjük a rudak tetején. Megszórjuk reszelt sajttal, és aranysárgára sütjük. Kockákra vágva tálaljuk. Hidegen is, melegen is finom.

Herpesz

Utálom, utálom, utálom... Már vagy hét éve nem volt herpeszem, azt hittem kigyógyultam belőle...de mégsem:(
Miután jóízűen megebédeltem(lehet ettől jött ki, vagy ittam valaki után, vagy nem mosták el rendesen a poharat a vendéglátóim), délután belenézek a tükörbe (még jó hogy olyan sűrűn teszem:-)), mit látok egy hólyagocskát a szám sarkában. Rögtön tudtam mi az ábra, sajnos nagyon jól emlékszem milyen ez a kis .....nem is írom le mi!
Fogkrém rá, aztán várom a jó szerencsém...:(

Kolbászos muffin

Ezt a finomságot alkottam tegnap, a forma ne tévesszen meg senkit, én azt mondom ronda és finom...:-)

Képkeretező

Itt
lehet letölteni ezt a jó kis programot, nagyon teccik, a keretekkel egyediek a fotóink:-) (a progi teljes verzió)
Sok-sok keret a progihoz itt...
Jelszó a kicsomagolásnál: secretagent

Utazás

Jövő héttől szabin leszek, már jó régen voltam, vagy két éve, akkor is egy rövidke hét volt...Nagyon várom már, hogy kiszakadjak a hétköznapok egyhangúságából, a megszokott környezetből, és világot lássak.
Úti célok: Graz (Ausztria), és Heilbronn (Németország). Mindkét helyen rokonaim élnek, rokonlátogatással egybekötött nyaralás lesz. Igazság szerint jó kis tengerparti nyaralásra vágyom, főleg ilyen hőgutában, ami most van és lesz...de sokat akar a szarka....:-)

Műköröm

Mindig is olyan kis csutak körmeim voltak, törik ide-oda...Nem vagyok híve a mű dolgoknak (cici, ajkak, meg egyéb cicababa módszerek), de a műköröm az nagyon tetszik, főleg ha ízlésesen, és természetes formára van szabva. Olyan szép mintákkal lehet díszíteni....szóval meggyőztem magam, meg aztán a környezetem is nagyban befolyásolt. Kedvet kaptam látva a sok szép karmokat, így hát nekem is lesz...:-)))Már csak egy szép díszítést kell választanom a tömény mennyiségből!

Palicsi állatkert

Hétvégén kirándultunk Szerbiában, Szabadka mellett Palicson van egy nagyon szép állatkert. Mindenkinek ajánlani tudom, akinek mehetnékje van!

Háttér változtatás a blogban

Ha a googleba beírjuk, hogy blog skins akkor kiad egy csomó lehetőséget, ahol szebbnél szebb hátterek közül válogathatunk.
Pl: www.freeskins.blogspot.com, www.blogskins.com

A talált oldalakon, kiválasztjuk a nekünk tetsző hátteret (nagyon szépek vannak), és kimásoljuk a kódját, vagy a fent említett második link esetében letöltjük, a kép alatt ott van, hogy Download...

Majd a blogunk irányító pultjából bemegyünk az Elrendezés menüpontba,HTML-kód szerkesztése. És itt helyben is volnánk!!!
Itt van egy olyan lehetőség, ha letöltöttük a hátterünket, a Tallózás gombbal rákeresünk (ahova a gépen mentettük), majd ezt feltöltjük!
Megnézzük, és ha tetszik mentjük!

Van olyan lehetőség is, hogy ha találunk egy szép hátteret, ennek kimásoljuk a kódját (jobb klikk másolás), és a blogunkban a HTML-kódunkat (nagyon hosszú, gépelt írás) kitöröljük, és beillesszük a z oldalról lemásolt kódot (jobb klikk beillesztés).

Remélem érthető voltam, akinek még van hozzáfűznivalója szívesen veszem! Ha kérdés van arra is szívesen válaszolok! (ha tudok:-))

Csak csajoknak :-)

Van egy jó oldal, számomra ez új felfedezés, hátha mást is érdekel.
www.ciklus.hu
Online naptár, előrejelzés a női testben végbemenő akciókról...naptár módszer kiszámítása, lány vagy fiú lesz e baby(na ebben nem hiszek:-)), hangulat, fájdalmak és egyéb megfigyelések rögzítése. Ez alapján diagramot készít a program.
Hasznos lehetőség!

Tíz év apám fogságában

Ismét egy könyv ajánló. Nagyon izgalmas és megható történet, és ismét valós történéseken alapul. Egy német nő megismerkedik egy pakisztáni férfival, házasság, gyerek, eddig semmi különös. Onnantól kezd lebilincselővé válni, amikor az apa szünidőre viszi haza kislányukat és nem hozza vissza.
Engem nagyon megérintett a történet, teljesen beleképzeltem magam az anya szerepébe. Senkinek sem kívánom, hogy elrabolják a gyermekét, hát az még milyen szörnyű, ha az az ember teszi ezt vele akiben megbízik, a sajt férje. Teljesen kilátástalan a helyzet, mert ugye a pakisztáni törvények szerint a nő tulajdona az apjának, utána férjének, tehát az anya nem tehet semmit. Próbálja megszöktetni, rámegy pénze, egészsége mégsem sikerül.
Megdöbbentő, hogy mi visz rá egy apát, hogy elszakítsa a gyermekét az anyjától, ilyen drasztikus módon, a másik meg a pakisztáni törvények lehetetlensége, ami nagyon felbőszített...
Érdemes elolvasni, happy end a vége:-)

Hamburger

Én meg az elhatározásaim...Hasonlóan Náncsihoz próbálom visszafogni magam a zabálásban, mondanom sem kell nem sok sikerrel. Mikor elhatározom, hogy na most akkor...akkor mindig a kaján jár az eszem, de miért???
Nem vagyok száz kilós, pár kiló feleslegem van, de az már aztán nagyon látszik, főleg a jó kis tapadós pólóimban...Azzal is próbálkozom, hogy meggyőzzem magam, ha lefekszem aludni, már meg is oldódott a helyzet. De nem, én mindig a bonyolultabb utat választom, és engedem hogy ott motoszkáljon az a fránya gondolat, hogy ugye egyszer élünk, most mit sanyargassam itt magam, minek, meg különben is...
Na jó, lefekszem....a nyitott ablakon mint a kísértés, kúszik be a szomszéd isteni, ínycsiklandó vacsijának az illata!!! Fel az ágyból, irány a sarki hamburgerező, végül is csak egyszer élünk:-)

Most olvastam

Szeretek olvasni....Ez a legutóbbi könyv, amit kivégeztem. Eljárogatok könyvtárba, tulajdonképpen a kislányom is próbálom arra nevelni, hogy szeresse a könyveket. Jó móka egy órácskát a könyvek válogatásával tölteni, persze a kis szívemen, mindig úrrá lesz a bőség zavara szindróma. Így minden könyvtári látogatás egyben egy alkalom a hisztire, de hát majd csak egyszer megérti, hogy nem vihetjük haza egyszerre az egész könyvtárat.
Minden este olvasok neki a kikölcsönzött könyvből, így úgy hiszem az álom manó szép képeket vetít éjjel a fejecskéjébe.

Na de visszatérve az említett könyvre: már azért is említésre méltó, mert igaz történet, olyan problémával foglalkozik, ami sajnos mindenhol jelen lehet, és nem utolsósorban blog bejegyzésekből lett összeszerkesztve.
Egy 19 éves lány története ez, kinek a szülei nem tudják fizetni a lányuk tovább tanulását, így enged a csábításnak, és "könnyű" pénzszerzés után néz. Bele kerül abba a hibába, amibe mindannyian belekerülünk, hogy mindig többet akarunk, mint amink van. Elgondolkodtató ez, mert, ha valaki megfelelő erkölcsi nevelésben részesült, én nem hiszem, hogy ilyen pénzkereseti lehetőség elcsábítaná.
Hozzáteszem, hogy mikor egyetemista voltam albérletet kerestem. Persze olcsót és elfogadhatót. Az egyik ilyen lakásnézőn a tulajdonosnak bemutatkozó hapsi fokozatosan ecsetelte, hogy ha a városba utazó ismerőseit, akik gazdag üzletemberek elszórakoztatom, nem is kell fizetnem a lakásért, sőt még én járok jól, mert ha ügyes vagyok nagy pénzekre tehetek szert. Aztán még hetekig hívogatott telefonon (persze nem vettem fel)...

Ez a könyv nem egy nagy műalkotás, de feltesz pár olyan kérdést amin elfilózgat az ember...pl tényleg van olyan szitu,hogy az ember lányának nincs más választása, mint hogy a testét árúba bocsássa??? Szerintetek?

Első bejegyzés

Itten egy szép kis otthonos blogocska fog létrejönni...Nem csak mert olyan divatos manapság blogot írni (bevallom azért is, meg mert megkívántam másoktól), hanem mert majd évek múlva jó lesz vissza olvasni...