
"A kelták november elsején ünnepelték az új évet. Úgy tartották, hogy az új esztendő előtti napon az élők és a holtak közötti határ elmosódik, a halottak pedig visszatérnek. Ilyenkor hatalmas tüzeket raktak és termény- és állatáldozatot mutattak be. Miután kialudt a tűz, az ünneplők hazatértek, a parázsból pedig egy-egy darabot otthonaikba vittek, ahol ismét tüzet gyújtottak és egész éjszaka virrasztottak. A kelták után a római szokások hagytak nyomot az ünnepen: egyrészt ez a nap volt a Feralia, vagyis a holtak emléknapja, másrészt, Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja is egyben.
Majd jött a kereszténység, amelynek terjesztésekor a hittérítők igyekeztek a pogány ünnepeket kicsit átformálni, azok betiltása helyett, így lett a pogány ünnepből a keresztények mindenszentek ünnepe.
Mostanra már egy s más összemosódott, többen azt hiszik, hogy a magyarországi halottak napja azonos a halloweennel, pedig az "All Soul's Day", a halottak napja, ami november másodika, nem azonos a "All-Hallows" vagy "All Saint's Day"-jel vagyis a mindenszentek november elsejei ünnepével, amelynek előestéjén, tehát október 31-én van halloween"
Az Amerikából átvett „ modern ünnep” mely szerint Halloween éjszakáján az emberek házról-házra mennek és énekelnek szintén kelta hagyományból ered. Akkoriban a szegény emberek „házaltak”, a tehetősebbek pedig süteményekkel (amit a “lélek süteményének” neveztek) ajándékozták meg őket, azzal a kéréssel, hogy cserébe imádkozzanak elhunyt családtagjaikért. Ezt a szokást az egyház is támogatta abban a reményben, hogy a még pogány kelta hagyomány (mely szerint ételáldozatot mutattak be isteneiknek) vallásos ünneppé alakul. Ez a szokás idővel valóban átalakult, hiszen napjainkban leginkább a gyerekek kántálnak, cserébe pedig édességet, süteményt vagy pénzt kapnak. A hagyomány, hogy ezen az éjszakán jelmezt viselünk, mind kelta mind pedig európai gyökerekből ered.
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy életet!”) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.
Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán.

glitter-graphics.com



2 megjegyzés:
Köszönöm az átfogó ismertetést! :)
Nem is tudtam, hogy Jack a tök atyja, a marharépa után szabadon.
Tavaly faragtam egyet olajtökből (zöld kívül, sárga belül), vigyorgott egy egész éjen át a benne égett gyertyától. Az olajtököt nem akartam (mertem - fene tudja, de nem tűnt szimpinek evés céljából) megenni, kidobni se akartam :)
Mindezeket én se tudtam, gondoltam beszúrom ide hátha valakit érdekel:-)nem vagyok egy Halloween rajongó:-), de hangulatosnak találom a "tökös" mécseseket!
Megjegyzés küldése