Én meg az elhatározásaim...Hasonlóan Náncsihoz próbálom visszafogni magam a zabálásban, mondanom sem kell nem sok sikerrel. Mikor elhatározom, hogy na most akkor...akkor mindig a kaján jár az eszem, de miért???
Nem vagyok száz kilós, pár kiló feleslegem van, de az már aztán nagyon látszik, főleg a jó kis tapadós pólóimban...Azzal is próbálkozom, hogy meggyőzzem magam, ha lefekszem aludni, már meg is oldódott a helyzet. De nem, én mindig a bonyolultabb utat választom, és engedem hogy ott motoszkáljon az a fránya gondolat, hogy ugye egyszer élünk, most mit sanyargassam itt magam, minek, meg különben is...
Na jó, lefekszem....a nyitott ablakon mint a kísértés, kúszik be a szomszéd isteni, ínycsiklandó vacsijának az illata!!! Fel az ágyból, irány a sarki hamburgerező, végül is csak egyszer élünk:-)
1 megjegyzés:
Üdv az igen termékeny írók és a nagyon nehezen fogyózók táborában:)) aztahamburgert akarnám ám!!!:)
Megjegyzés küldése